-
1 αἴ
αἴ or [full] αἶ (authorities vary, cf. Hdn.Gr.1.496, Tz.adLyc.31), interj. of astonishment or grief:—A , cf. Min. Oxy.413.73: c. acc.,αἲ τὸν Ἄδωνιν Bion 1.32
; freq. doubled αἰαῖ (Hdn.Gr.2.933), Thgn.1341, B.5.153, A. Th. 787, Alciphr.Fr.4: c.gen.,αἰαῖ τόλμας E. Hipp. 814
(lyr.), cf. A.Ch. 1007, Alciphr.3.67, etc.: c. acc.,αἰαῖ Ἄδωνιν Ar.Lys. 393
, cf. Bion 1.28;αἰαῖ πέτρον ἐκεῖνον AP7.554
(Phil.), cf. 9.424 ( Duris Elait.). [ αῐαῑ generally, sometimes αῑαῑ, as A. Th. l.c.] -
2 φιλέω
φῐλέω, [dialect] Aeol. [full] φίλημμι Sapph.79, cf. Ead. Oxy. 1787 Fr.1 + 2.24; [ per.] 2sg. φίλησθα Ead.22; late [ per.] 3pl.Aφίλεισι Epigr.Gr.990.12
(Balbill.): [dialect] Boeot. [full] φίλειμι Hdn.Gr.2.930: [dialect] Ep. inf.φιλήμεναι Il.22.265
: [dialect] Ion. and [dialect] Ep. [tense] impf.φιλέεσκε 3.388
, al.: [tense] fut. φιλήσω, [dialect] Ep. inf.φιλησέμεν Od.4.171
: [tense] aor. 1ἐφίλησα Pi.P.2.16
, etc.: [tense] pf. πεφίληκα ib. 1.13:—[voice] Med., Poet. 1 [tense] aor. ἐφῑλάμην; [ per.] 3sg. ἐφίλατο, φίλατο, Il.5.61, 20.304, Call.Aet.Oxy. 2080.55; [ per.] 3pl.φίλαντο Lyc.274
; imper.φῖλαι Il.5.117
, 10.280; subj. , Hes.Th.97; but φίλατο as [voice] Pass., A.R.3.66; also part.φιλάμενος IG14.1549
([place name] Rome):—[voice] Pass., [tense] fut. [voice] Med. φιλήσομαι in pass. sense, Od.1.123, 15.281, Antipho 1.19: [tense] fut. 3πεφιλήσομαι Call. Del. 270
: [tense] aor. , Pl.Phdr. 253c: [dialect] Ep. [ per.] 3pl.ἐφίληθεν Il.2.668
: [tense] pf.πεφίλημαι Pi.N.4.45
, X.An.1.9.28; [dialect] Dor. part.πεφιλᾱμένος Theoc. 3.3
. [[pron. full] ῐ exceptin the forms ἐφίλατο, φῑλατο, etc.]: ([etym.] φίλος):— love, regard with affection, opp. μισεῖν, Pl.R. 334c, Arist.Rh. 1380b34;φιλήσω τὸν δῆμον τὸν Ἀθηναίων IG12.15.36
; (on its relation to sexual love v. infr. 3); of the love of gods for men,φ. δέ ἑ μητίετα Ζεύς Il. 2.197
; πέρι γάρ μ' ἐφίλει (of the love of the master for his swineherd) Od.14.146; (alsoὃν περὶ κῆρι φ. Ζεὺς.. παντοίην φιλότητα Od.15.245
, cf. Il.9.117);μάλα τούς γε φ. ἑκάεργος Ἀπόλλων Il.16.94
;εἰ.. Ἕκτορά περ φιλέεις καὶ κήδεαι αὐτοῦ 7.204
, etc.; of love for a child reared, Od. 15.370;αἰ δὲ μὴ φίλει, ταχέως φιλήσει κωὐκὶ θέλοισα Sapph.1.23
; ;φιλέων φιλέοντα Pi.P.10.66
; ;μάλιστά σ'.. ἤχθηρα κἀφίλησ' ἐν ἡμέρᾳ μιᾷ S.El. 1363
; ; ὅσα θεοὶ ἀνθρώποις οὓς φιλοῦσιν [διδόασιν] SIG 985.48 (Philadelphia, i B. C.); οἱ φιλοῦντές τινα his friends, freq. in messages and letters, OGI184.10 (Philae, i B. C.), Ep.Tit.3.15, PSI8.971.30 (iii/iv A. D.), etc.; φιλεῖν ἐμαυτήν, αὑτόν, E.Hel. 999, Med.86, etc.:—[voice] Pass., to be beloved by one,ἐκ Διός Il.2.668
;παρ' αὐτῇ 13.627
, etc.; τινι E.Hec. 1000.2 treat affectionately or kindly, esp. welcome, entertain a guest, Od.4.29, 5.135, Il.3.207, etc.;φίλος δ' ἦν ἀνθρώποισιν, πάντας γὰρ φιλέεσκεν ὁδῷ ἔπι οἰκία ναίων Il.6.15
;ξεῖνον ἐνὶ μεγάροισι φ. Od.8.42
;ξεῖνον ἄγων ἐν δώμασι.. φιλέειν καὶ τιέμεν 15.543
, cf. 14.322; θεὸς (i. e. Calypso)ἥ με.. ἐφίλει τε καὶ ἔτρεφεν 7.256
; τίς ἂν φιλέοντι μάχοιτο; who would quarrel with a kind host? 8.208; etc.:—[voice] Pass., παρ' ἄμμι φιλήσεαι welcome shalt thou be in our house, Od.1.123, cf. 15.281.3 opp. ἐρᾶν, τούτους μάλιστά φασι φιλεῖν ὧν ἂν ἐρῶσι regard with affection those for whom they have a passion, Pl.Phdr. 231c;ὥστε οὐ μόνον φιλοῖο ἄν, ἀλλὰ καὶ ἐρῷο ὑπ' ἀνθρώπων X.Hier.11.11
, cf. Smp.8.21; εἰκὸς τὸ φιλεῖν τοὺς ἐρωμένους Arist.APr. 70a6; but φ. is used of lovers,ἥ γ' Εὐρυμάχῳ μισγέσκετο καὶ φιλέεσκεν Od.18.325
;Λυσίθεος Μικίωνα φιλῖν φησι μάλισστα τῶν ἐν τῇ πόλει IG12.924
; , cf. Hdt.4.176 ([voice] Pass.), Ar.Lys. 905; of the love of man for wife, ὅς τις ἀνὴρ ἀγαθὸς.. τὴν αὐτοῦ φιλέει ( cherishes her) , cf. 486; τὴν αὐτὸς φιλέεσκεν loved and cherished as his wife, ib. 450; but ἐμὲ.. ἀτιμάζει, φιλέει δ' ἀΐδηλον Ἄρηα (Hephaestus speaks of Aphrodite) Od.8.309: Com.,ὦ Δῆμ', ἐραστής εἰμι σὸς φιλῶ τέ σε καὶ κήδομαί σου Ar.Eq. 1341
.b of sexual intercourse, Hsch. s.v. βαίνειν.4 show outward signs of love, esp. kiss (not in Hom.), φ. τοῖσι στόμασι kiss on the mouth, opp. τὰς παρειὰς φιλέονται, Hdt. 1.134, cf. X.Cyr.1.4.27, Smp.9.5;κατὰ τὸ στόμα AP5.284
(Agath.);φιλήσω.. τὸ σὸν κάρα S.OC 1131
;πατέρα.. περὶ χεῖρε βαλοῦσα φιλήσει A.Ag. 1559
(anap.), cf. Ar.Av. 671, 674, Pl.Phdr. 255e, Ev.Marc.14.44, etc.: c. dupl. acc., τὸ φίλαμα, τὸ.. τὸν Ἄδωνιν.. ἀποθνάσκοντα φίλασεν the kiss wherewith she kissed him, Mosch.3.69:—[voice] Med., τὰς παρειάς kiss each other's cheeks, Hdt.l.c.5 of things as objects of love, like, approve,σχέτλια ἔργα Od.14.83
;ἀοιδάν Pi.N.3.7
;οὔθ' ἱστῶν ἐφίλησεν ὁδοὺς οὔτε δείπνων.. τέρψιας P.9.18
, etc.;αἰσχροκέρδειαν S.Ant. 1056
, cf. 312; τὰς λευκοτάτας [μάζας] Telecl. 1.6 (anap.);Πράμνιον οἶνον Ephipp.28
.6 of things as the subject,ἡσυχία δὲ φιλεῖ συμπόσιον Pi.N.9.48
;ἢ [μίτρη] μαστοὺς ἐφίλησε Call.Epigr.39
.7 in making a request,οἶσθ' ὁτιὴ φιλῶ σ' ἐγώ, κἀμοὶ πιθόμενος ὑπαποκίνει τῆς ὁδοῦ Ar.Av. 1010
; so τί πράσσει Φηλικίων ὁ ἀγαθός; φιλῶ σε pray, how goes it with the worthy Felicio? Arr.Epict.1.19.20; so perh. in Herod.1.66, πείσθητί μευ, φιλέω σε (but rather 'I speak as a true friend').II after Hom., c. inf., love to do, be fond of doing, and so to be wont or used to do,φιλέει ὁ θεὸς τὰ ὑπερέχοντα κολούειν Hdt.7.10
.έ; ἢν ἁμάρτωσι τοῦ πατρικοῦ τύπου.. φιλέουσι διαφθείρεσθαι Democr.228
;Μοῖσα μεμνᾶσθαι φ. Pi. N.1.12
, cf. P.3.18;φιλεῖ δὲ τίκτειν ὕβρις.. ὕβριν A.Ag. 763
(lyr.);τοῖς θανοῦσί τοι φιλοῦσι πάντες κειμένοις ἐπεγγελᾶν S.Aj. 989
, etc.; rarely with part. for inf.,φιλεῖς δὲ δρῶσ' αὐτὸ σφόδρα Ar.Pl. 645
.2 of things, events, etc.,αὔρη ἀπὸ ψυχροῦ τινος φιλέει πνέειν Hdt.2.27
;φιλεῖ ὠδῖνα τίκτειν νύξ A.Supp. 769
;ἐμπόρων ἔπη φ. πλανᾶσθαι S.OC 304
; (lyr.);φιλεῖ μεγάλα στρατόπεδα ἐκπλήγνυσθαι Th.4.125
;ὃ δὴ φ. ὁ ἔρως ἐμποιεῖν Pl.Smp. 182c
: esp. with γίγνεσθαι of what usually happens, ἀπὸ πείρης πάντα ἀνθρώποισι φιλέει γίνεσθαι everything comes to man by experience, Hdt.7.9.γ, cf. 7.10.ζ, 7.50, Th.3.42, Isoc.6.104, Pl. R. 494c, al.;οἷα φ. γίγνεσθαι Th.7.79
, cf. Hdt.8.128; without γίγνεσθαι, οἷα δὴ φιλεῖ as is wont, Pl.R. 467b;ὁποῖα φ. Luc.Am.9
.3 impers., φιλέει δέ κως προσημαίνειν (sc. ὁ θεός) , εὖτ' ἂν .. Hdt.6.27; ὡς δὴ φιλεῖ.. λόγον ἔχειν ἀνθρώπους as it is usual for.., Plu.Pomp. 73. -
3 Ἄδωνις
Aὦ τὸν Ἄδωνιν Sapph.63
;Ἀδώνι' ἄγομεν καὶ τὸν Ἄ. κλάομεν Pherecr.170
; ὥδωνις, i.e. ὁ Ἄ., Theoc.3.47:—hence, generally, favourite, darling,δεῖ Ἀδώνιδας αὐτοὺς ἀκούειν Luc.Merc.Cond.35
, cf. Alciphr.1.39, AP5.112 (Marc.Arg.).2 Ἀδώνιδος κῆποι cuttings planted in pots for the Adonia, Pl.Phdr. 276b, Thphr.HP6.7.3, cf. Theoc.15.113: prov., of any short-lived pleasure, Sch.Pl.l.c.3 αὐλὴ Ἀδώνιδος, at Rome, garden on the Palatine, Philostr.VA7.32.II kind of flying-fish, = ἐξώκοιτος, Clearch.73, Opp.H. 1.157, etc. -
4 αἶ
αἶ, Ausruf der Verwunderung, des Staunens, Schmerzes, gew. zweimal αἶ, αἶ, nach Herod. περὶ μον. λ. αἰαῖ zu schreiben; auch viermal, Aesch. Ch. 1001; αἰαῖ αἰαῖ Soph. Phil. 1094. 1171 O. R. 1307, weh, weh! Auch mit dem acc., αἶ τὸν Ἄδωνιν Ar. Lys. 393; Bion. 1, 28; c. gen., Aesch. Pers. 114; Eur. Hippol. 808; αἰαῖ τῶν κενῶν ἐλπίδων Luc. Philopatr. 2. Die Schreibung αἴ wird von den Alten ausdrücklich verworfen, vgl. Schol. Eur. Phoen. 1499. Bei Ar. steht aber noch Ach. 1048 αἴ αἴ, Thesm. 885 jedoch αἶ αἶ.
-
5 σαλάμβη
Grammatical information: f.Meaning: `light opening, vent-hole' (S. Fr. 1093, Lyc., H.);Origin: PG [a word of Pre-Greek origin](?)Etymology: Prob. a Sem. LW [loanword]; cf. Syr. ṣelpā `rima portae', to ṣǝlaf `split, tear apart' (Prof. Lewin orally; similar Lewy Fremdw. 96). Untenable IE etymologies in Bq; untenable also Carnoy Ant. class. 24, 22. -- The formal similarity with Σαλαμβώ ἡ Άφροδίτη παρὰ Βαβυλωνίοις (H.,), Σαλαμβάς... ὅτι περιέρχεται θρηνοῦσα τὸν Ἄδωνιν (EM referring to σαλαΐζειν [s.v.]), Σαλαβακχώ (Ar.) is observed by Lewy l.c., and by Solmsen IF 30, 42 and diff. explained. -- The variation β\/μβ seems Pre-Greek (Furnée 203, 286).Page in Frisk: 2,673Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > σαλάμβη
-
6 κόπτω
Aκόψω Hippon.83
, Men.Pk.64, etc.: [tense] aor. ἔκοψα, [dialect] Ep.κόψα Il.13.203
: [tense] pf. κέκοφα (ἐκ-) X.HG6.5.37, ( περι-) Lys.14.42, ( συγ-) Pl.Tht. 169b; [dialect] Ep. part.κεκοπώς Il.13.60
(v.l. -φώς, -πών), Od.18.335:—[voice] Med., [tense] fut. : [tense] aor.ἐκοψάμην Hdt.4.166
:—[voice] Pass., [tense] fut. κεκόψομαι ( ἀπο-) Ar.Nu. 1125, (ἐκ-) Id.Ra. 1223, ( κατα-) X.An.1.5.16, , Gal.13.759: [tense] aor. , Ar.Ra. 723, Th.8.13: [tense] pf. :— cut, strike,1 smite,ο' ἀμφὶ κάρη κεκοπὼς χερσὶ στιβαρῇσι Od.18.335
: c. dupl. acc., κόψε δὲ παπτήναντα παρήϊον smote him on the cheek, Il.23.690.2 smite with weapons,κόπτοντες δούρεσσι μετάφρενον Od.8.528
;τοῖσι Πέρσῃσι εἵποντο κόπτοντες Hdt.6.113
: metaph. in [voice] Pass., with play on words,αἰεὶ κόπτῃ ῥήμασι καὶ κοπίσιν AP11.335
.3 smite, slaughter an animal with an axe or mallet,κόψας ἐξόπιθεν κεράων βοός Il.17.521
, cf. Od.14.425, X.An.2.1.6; in Trag., A.Ag. 1278, Eu. 635, E.El. 838.4 cut off, chop off,κεφαλὴν ἀπὸ δειρῆς κόψεν Il.13.203
;χεῖράς τ' ἠδὲ πόδας κόπτον Od.22.477
;κ. [τὰ γέρρα] ταῖς μαχαίραις X.An.4.6.26
; κ. δένδρα cut down or fell trees, Th.2.75, X. HG5.2.39,43; κ. τὴν χώραν lay it waste, ib.3.2.26, 4.6.5:—in [voice] Pass., of ships, to be shattered, disabled by the enemy, Th.4.14,8.13:—metaph.,φρενῶν κεκομμένος A.Ag. 479
(lyr.); τὸν ὕπνον ἁ φροντὶς κόπτοισα preventing, Theoc.21.28; [πνεῦμα] κοπτόμενον being suddenly stopped, arrested, Arist.Mete. 367a10.5 strike, beat a horse, to make him go faster,κόψε δ' Ὀδυσσεὺς τόξῳ Il.10.513
; also σκηπανίῳ Γαιήοχος ἀμφοτέρω (sc. Αἴαντε)κεκοπὼς πλῆσεν μένεος 13.60
.6 hammer, forge,κόπτε δὲ δεσμούς 18.379
, Od.8.274; later, stamp metal, i.e. coin money,κ. νόμισμα IG12(5).480.11
(Siphnos, Athenian Law), Xenoph.4, Hdt.3.56:—[voice] Med., coin oneself money, order to be coined,κ. χρυσοῦ καὶ ἀργύρου νόμισμα Id.1.94
, cf. 4.166:—[voice] Pass., of money, to be stamped or coined, [νομίσμασιν] μόνοις ὀρθῶς κοπεῖσι Ar.Ra. 723
, cf. 726.7 knock or rap at, , Pl. 1097, And. 1.41, X.HG5.4.7, Men.Epit. 538, Phld.Vit.p.30 J., Plu.Alc.8, etc.; without θύραν, οὗτος, τί κόπτεις; Ar.Ec. 976.8 pound, bray in a mortar,κυπἐρου κεκομμένου Hdt.4.71
; ἀσταφίδα κεκ. Alex.127.4; ἔλαιον κεκ., i.e. pure oil, LXX 3 Ki.5.11.9 knock, dash about,τὸ ὕδωρ ὅταν κοπῇ Pl.Ti. 60b
;κόνις.. κοπτομένη.. ὑφ' ἅρμασι Hes. Sc.63
;θάλασσα κοπτομένη πνοιαῖς Theoc.22.16
.10 of birds, peck, Arist.HA 609b5; ὁ ἁλιάετος.. τὰ λιμναῖα κ. preys on the lagoon life, ib. 593b24; σπειρὴν κ. peck at, Arat.449; of fish, gnaw, Arist.HA 620b17; of a snake, strike, Il.12.204:—[voice] Pass., of wood or seeds, to be worm-eaten, Thphr.HP3.18.5, 8.11.2.b munch, masticate, dub. in Chionid.6.11 ὁ ἵππος κ. τὸν ἀναβάτην jars his rider by his paces, X.Eq.1.4:—[voice] Pass., ib.8.7, Hp.Aër.21.12 κ. ὄνους dress, prepare mill-stones for use, Alex.13; set, sharpen, Herod.6.84:—[voice] Med., AP 11.253 (Lucill.).13 metaph., tire out, weary,μήθ' ὑμῖν ἐνοχλῶ μήτ' ἐμαυτὸν κ. D.Prooem.29
, cf. Alciphr.2.3;λέγων φαίνου τι δὴ καινὸν.., ἢ μὴ κόπτε με Hegesipp.1.3
, cf. Sosip.1.20;μὴ κόπτ' ἔμ', ἀλλὰ τὰ κρέα Alex.173.12
;κ. τὴν ἀκρόασιν D.H.Comp.19
;κ. τὰ ὦτα Poll.6.119
;κ. ἐρωτήμασιν ἀκαίροις Plu.Phoc.7
, cf. Moer.p.74 P.:—[voice] Pass., to be worn out, .II [voice] Med. κόπτομαι, beat or strike oneself, beat one's breast or head through grief,κεφαλὴν δ' ὅ γε κόψατο χερσίν Il.22.33
, cf. Hdt.2.121.δ (also [voice] Act. τί κόπτεις τὴν κεφαλήν; Men.Her.4);κόπτεσθαι μέτωπα Hdt.6.58
(with μαχαίρῃσι added 2.61): abs., Pl.Phd. 60b, R. 619c: [tense] pf. [voice] Pass., [πόλις] κέκοπται A.Pers. 683
:—[voice] Act. c. acc. cogn.,ἐκοψα κομμὸν Ἄριον Id.Ch. 423
(lyr.).2 κόπτεσθαί τινα mourn for any one,κόπτεσθ' Ἄδωνιν Ar.Lys. 396
, cf. Ev.Luc.8.52; but alsoἐπί τινα Apoc.1.7
, 18.9 (v.l. αὐτῇ). (Cf. Lith. kapóti, Lett. kapāt 'chop small', 'beat', 'stamp', Lat. capo 'capon', perh. σκέπαρνον.) -
7 κόπτω
κόπτω, perf. bei Hom. κεκοπώς, vgl. διακέκοφα, aor. ἐκόπην, s. κατακ., – 1) schlagen, hauen; ὅστις σ' ἀμφὶ κάρη κεκοπὼς χερσὶ στιβαρῇσιν δώματος ἐκπέμψῃσι Od. 18, 334; κόψε δὲ παπτήναντα παρήϊον, er schlug ihn auf die Wange, Il. 23, 690; ποτὶ γαίῃ Od. 9, 289; δούρεσσι μετάφρενον ἠδὲ καὶ ὤμους 8, 528, treffen. verwunden; auch übertr., ῥήμασι κόπτειν, mit Schmähreden verwunden; ῥήμασι καὶ κοπίσιν Ep. ad. 89 (XI, 335); erschlagen, schlachten, von Ochsen, ll. 17, 521, von Schweinen, Od. 14, 425, die auf den Kopf geschlagen werden; so κόπτοντες βοῦς καὶ ὄνους ἐπορίζοντο σῖτον Xen. An. 2, 1, 5; vgl. auch ἱκτῆρας ἐκϑύει ξένους κόπτων Eur. Cycl. 371; ἐν δ' ἀτέρμονι κόπτει πεδήσασ' ἄνδρα δαιδάλῳ πέπλῳ Aesch. Eum. 605, vgl. Ag. 1251; – abhauen, χεῖρας καὶ πόδας, κεφαλὴν ἀπὸ δειρῆς, Il. 13, 203 Od. 22, 477; κύπερος κεκομμένος Her. 4, 71; bes. Bäume umhauen, δένδρα Xen. Hell. 5, 2, 43, und daher ἐπορεύετο κόπτων καὶ κάων τὴν χώραν, 3, 2, 26, das Land verheerend, durch Umhauen der Bäume u. Anzünden des Getreides u. des Strauchwerks, wie der Häuser, und allein, τὴν χώραν κόπτων, 4, 6, 5; häufiger τέμνειν. – Aber σῖτος κόπτεται ist = das Getreide verdirbt, eigtl. wird von Würmern beschädigt, Theophr.; – schlagen, verwunden; κόψε γὰρ αὐτὸν κατὰ στῆϑος, von einer Schlange, beißen, Il. 12, 204; τὰ μέτωπα κόπτονται μαχαίραις Her. 2, 61; von Vögeln, hacken, Arist. H. A. 9, 1; Arat. 448; von Fischen, anbeißen, Arist. H. A. 9, 37; – auch von Schiffen, die einen Stoß der feindlichen erhalten, κοπεῖσαι ὑπὸ τῶν Ἀττικῶν Thuc. 8, 13, wie Plut. Alc. 27 sagt προςκείμενος ἔκοπτε τὰς ναῦς καὶ συνετί. τρωσκε ἄνδρας. – Uebertr., Aesch. Ag. 479 φρενῶν κεκομμένος, wie sonst βεβλαμμένος, vom Wahnsinn. – Auch schlagen, um zum Laufen anzutreiben, wie Odysseus die Rosse mit dem Bogen schlägt, Il. 10, 513, u. Poseidon die beiden Aias ermuthigt, ἀμφοτέρω κεκοπὼς πλῆσεν μένεος 13, 60; – hämmern, schmieden, κόπτε δὲ δεσμούς, vom Hephästus, Il. 18, 379 Od. 8, 274 (vgl. ἐλαύνω). – Bes. auch = Geld schlagen, prägen, νόμισμα μολίβδου, Münze aus Blei, Her. 3, 56; καλλίστοις νομισμάτων καὶ μόνοις ὀρϑῶς κοπεῖσιν Ar. Ran. 721; Arist. Oec. 2, 20 und Sp.; auch med., = schlagen lassen, Her. 4, 166; und = act., Αἰγινῆται πρῶτον νόμισμα ἐκόψαντο, eigtl. für sich, Ael. V. H. 10, 12; – ϑύραν, an die Thür klopfen, pochen, wie der thut, der in das Haus hineingehen will, nach den Atticisten die eigtl. att, Form, hellenistisch κρούειν (w. m. s.); τίς ἔσϑ' ὁ κόπτων τὴν ϑύραν; Ar. Plut. 1097; Xen. Hell. 5, 4, 7 u. A.; auch Sp., wie Plut. Alc. 8; auch πρὸς τὴν ϑύραν, Luc. Nigrin. 2; – zerstoßen, im Mörser, Her. 4, 71; κόνις κοπτομένη ὑφ' ἅρμασι Hes. sc. 62. – 2) im mildern Sinne, Einem lästig fallen, ihn bedrängen, quälen; οἱ κοπτόμενοι wird Dem. 2, 16 ταλαιπωρούμενοι erkl.; vgl. Hegesipp. bei Ath. VII, 290 b u. Sosipat. ib. IX, 378 b (v. 20); ermüden, obtundere, ἐρωτήμασιν ἀκαίροις Plut. Phoc. 7. – Aehnl. von Pferden, stoßen, durch Stoßen den Reiter ermüden, τὸν ἀναβάτην κόπτει ὁ ἵππος Xen. de re equ. 1, 4, vgl. 8, 7. – 3) Med. sich schlagen, κεφαλήν Il. 22, 33, wie Her. 2, 161, 4; bes. = sich die Brust schlagen, zum Zeichen der Trauer, dah. trauern, wehklagen, wie plangere; πόλις στένει, κέκοπται Aesch. Pers. 683, der auch ἔκοψε κομμὸν Ἄρειον verbindet in dieser Bdtg, Ch. 417; κόπτεσϑ' Ἄδωνιν Ar. Lys. 397; κόπτεσϑαι καὶ ὀδύρεσϑαι τὴν αἵρεσιν Plat. Rep. X, 619 c; βοῶσάν τε καὶ κοπτομένην Phaed. 60 a; neben πενϑεῖν, Luc. Sacrif. 15; a. Sp.
См. также в других словарях:
APHACE — urbs Libyae. Steph. Fuit et Aphacc, vel Aphaca, Palaestinae locus inter Helipolim, et Byblum, ubi fanum Veneris Aphacicidis. Eusebius in vita Constantini, l. 3. c. 53. Α῎λσος καὶ τέεμνος εν ἀκρωρείας μέρει τȏυ Λιβάνου εν Ἀφάκοις ἱδρυμένον. Ubi… … Hofmann J. Lexicon universale
Хоровая поэзия — у древних греков. Хоровое начало в развитии поэзии является одним из существенных элементов так наз. первобытного поэтического синкретизма, т. е. сочетания ритмических, плясовых движений с музыкой и словом, причем руководящая роль выпадала на… … Энциклопедический словарь Ф.А. Брокгауза и И.А. Ефрона
Adoneus — Der Adonische Vers, auch Adonius [aˈdoːni̯us] oder Adoneus [adoˈneːʊs], ist ein fünfsilbiges Versmaß antiker Herkunft. Auf eine Länge folgen zwei Kürzen, eine Länge und eine wahlweise lange oder kurze Silbe. Benannt ist der Adonische Vers nach… … Deutsch Wikipedia
Adonischer Vers — Der Adonische Vers, auch Adonius [aˈdoːni̯us] oder Adoneus [adoˈneːʊs], ist ein fünfsilbiges Versmaß antiker Herkunft. Auf eine Länge folgen zwei Kürzen, eine Länge und eine wahlweise lange oder kurze Silbe. Benannt ist der Adonische Vers nach… … Deutsch Wikipedia
Adonius — Der Adonische Vers, auch Adonius [aˈdoːni̯us] oder Adoneus [adoˈneːʊs], ist ein fünfsilbiges Versmaß antiker Herkunft. Auf eine Länge folgen zwei Kürzen, eine Länge und eine wahlweise lange oder kurze Silbe. Benannt ist der Adonische Vers nach… … Deutsch Wikipedia
Адонический стих — Адонический стих, адоний (др. греч. Ἀδώνιος) стих античной метрики, хориямб + анкепс (безразличный по долготе слог): UU |X, или дактиль + спондей/хорей: UU| X. Название связано с именем Адониса, возгласы славословия в честь которого имеют такую… … Википедия
Логаэдический стих — Логаэдический стих, логаэд (от др. греч. λογᾰοιδικός прозаически стихотворный), в силлабо метрическом и метрическом стихосложении стих, образованный сочетанием 3 сложных 4 морных стоп (дактиль, анапест и т. п.) с 2 сложными… … Википедия
Логаэд — Логаэдический стих, логаэд (от др. греч. λογᾰοιδικός прозаически стихотворный), в силлабо метрическом и метрическом стихосложении стих, образованный сочетанием 3 сложных 4 морных стоп (дактиль, анапест и т. п.) с 2 сложными 3 морными (ямб,… … Википедия
Адоний — Адоний, Адонический стих (др. греч. Ἀδώνιος) 5 сложный стих античной метрики, который рассматривается как хориямб + анкепс (произвольный слог): UU X, или дактиль + спондей/хорей: UU| X. Относится к логаэдам. Название связано с именем… … Википедия
Силлабо-метрическое стихосложение — Содержание 1 Отличие силлабо метрики от метрики 2 Возникновение и развитие … Википедия
GINGRAS — Adonis Phoenicibus dictus. Pollux. l. 4. c. 10 Ἡ δὲ Φοινίκων γλῶττα Γίγγραν τὸν Αδωνιν καλεῖ, καὶ τούτῳ ὁ αὐλὸς ἐπωόμαςται. Vide Hesych. in Γίγγρι, et Boch. Phoen. Col. p. 807 … Hofmann J. Lexicon universale